KÖNNYED GYŐZELEM A KERINGŐ KATLANBAN

RAFC – Tabáni Spartacus   (1-6) 2-16

XVI.Keringő út, 15 néző

g: Gulyás (6), Chorfi (4), Kajdy (2), Ménesi (2), Floidl, Mérei

Pereg 5 – Salánki 5 (Szőnyei 6), Chorfi 6.5, Cseh-Szombathy 5 (Bea 5.5), Bejczi 6 (Lakatos 5.5)   – Ménesi 6, Mérei 6, Szekeres 5.5 (Zincenko 5.5) – Floidl 6 (Zsila 5.5), Gulyás 6.5, Kajdy 6

Sérült: Szőke B.

Igazolás alatt: Kerekes A.

Szőke Bálint sajnálatos sérülése miatt csak a nézőtérről volt kénytelen végignézni a soros mérkőzésünket. Persze nézőtér híjján a cserék mellett a kispadon ült végig, de ez már tényleg csak részletkérdés. Helyettesítésére a „kicsik” –től felhoztuk Pereg Ádámot aki az első félidei gólt leszámítva vagányul védett. A krónikához mindenképp hozzátartozik, hogy Zincenco Dini nem vállalta az elejétől a játékot és Bejczi Andrisnak is volt, van gondja bőven a lábával. A csapattól távozott Horváth Ákos, aki visszament oda, ahonnan haraggal jött el annak idején. Visszahúzta a szíve, ki tudja. Mindenesetre az biztos, hogy itt sem volt felhőtlen viszonyban mindenkivel és távozása is meglehetősen furcsán alakult. Nem folyt benne elég Tabán-vér, de a témát ezennel lezártuk.

Kiegyenlített mezőnyjátékkal indult a mérkőzés mely nem volt túl magas színvonalú. Az ellenfél játékosai között volt egészen kicsi gyerek és akadt óriásbébi is, de ezt a szerényebb képességű csapatoknál elnézzük. Az első gól Kajdy Tamás nevéhez fűződik, aki 20 méterről vállalt el egy lövést, viszont aki kinn volt a Keringő utcában (ne kérdezzék hol van, nem találnék vissza oda…!) állítja, hogy inkább a hazai kapus érdeme a gól. Ezzel elindult a gólgyártás, általában ziccerekből közelről szereztük újabb találatainkat. Botond megrúgta második Tabános gólját és Levente is begyürkőzött az ellenfél büntetőterületére és harcosságának jutalma egy olyan gól lett, amit a bíró csak nagy nagy unszolásra adott meg..! Igen, lukas volt a háló (a másik kapunál is természetesen) és „bizonyítanunk kellett, hogy igen tényleg ott ment át a zsuga.. De volt itt még más is. Az ellenfél egyik pöttöm védője a 16-oson belül úgy ütötte el kézzel a labdát valamelyik támadónk elöl, hogy röplabdamérkőzésen is ritkaság az ilyen erős lecsapás. Utána mindenki megállt, majd térdre rogyott az ítélet után és az égiekhez fohászkodott, ugyanis a bíró némi habozás után kirúgást volt képes ítélni. Ilyenkor reklamálni, hőzöngeni nincs értelme, jobb távolabb menni inkább a játékvezetőtől J! Szegény sporttársnak (csak, hogy ne maradjon további kritika nélkül) voltak  még olyan ítéletei, mely után ha a vádlottak padjára ültették volna, talán ő is maga ellen vallott volna.. Sikerült hátul összehozni egy gólt, ez a gól nem jött volna létre, ha… de inkább most hagyjuk.

A második félidőben bár szerkezetileg maradt a csapat, több poszton is csereberét hajtottunk végre. Előre, hátra, jobbra, balra rendeztem a csapatot, próbálgattunk – belefért bőven. Örültem, hogy Móric kétszer is eredményes volt, hogy Karim elöl kötetlenül játszhatott, viszont sajnáltam Csubi kimaradt ziccerét, sebaj majd legközelebb! A mérkőzés monoton egyhangúságát egy hazai gól törte meg, amiben az asszisztensi szerepet nyugodt szívvel magunkra vállalhatjuk. De ne legyünk telhetetlenek, jusson a hazaiaknak is valami kevés öröm..

A mérkőzés játékvezetője miután összeszámolta a gólszerzőket (jegyezzük meg: percre pontosan írta!) tőlünk kért segítséget, hogy mégis mennyi lett a végeredmény. Segítettünk neki, de így sem sikerült a pontos különbséget lejegyeznie! Ez van, megérdemelt gólkülönbségjavító győzelem egy szerény képességű csapat ellen.

Edző: Grőb Ákos