U14(’94) bajnoki mérkőzés - 14.forduló, 2007.11.24.  10.00 óra

BLSZ Serdülő 1994-es bajnokság – nagypálya

JÓ TETT HELYÉBE…

Tabáni Spartacus – Váci Titán (0-3) 0-4

Csörsz u, 20 néző

g: -

Szőke 4.5 – Ménesi 4 (Cseh-Szombathy 5), Chorfi 5, (5) (Zincenco 4), Salánki 4 (Bejczi 5) – Kerekes 5, Mérei 4.5, Szekeres 4.5 – Floidl 3 (Bea 4.5), Gulyás 4.5, Lakatos 4.5

Ezúttal Zsila Bence és Kajdy Tomi volt a hiányzók listáján. Jelentős késéssel indult útjára a labda, hisz a Pest megyei csapat egy konkrét órával elnézte a találkozó időpontját. Bosszantó volt a várakozás, nem is értettük igazán, hogy mi történhetett.

Gyászvigyázzállással tisztelegtünk a múlt héten elhunyt Tóth Józsi bácsi (Karim nagypapa) előtt, aki csapatunk legállandóbb szurkolója és jóakarója volt hosszú éveken keresztül. Emléke szívünkben él tovább!

 45 perces „bemelegítésünk” után kissé leülve kezdtük a játékot. A váci csapat jószerivel még azt sem tudta hol van, mikor a legelején 30 méterről egy kitűnően eltalált lövéssel vezetést szereztek. Nem léptünk ki a srácra, ő pedig jó megoldást választott – vesztünkre. Utána talán cseppet magunkhoz kaptunk, bőven volt esélyünk az egyenlítésre, hisz ellenfelünk védelme sem volt sebezhetetlen.. Előbb Karim (remekbeszabott) szabadrúgását piszkálta ki a vendégek hórihorgas kapusa a léc alól jelentős bravúrral, majd egy szöglet után G. Bálint hibázott lövést a kaputól öt méterre. Nem sokkal később Mérei Levente megindulása, Bálinttal való kényszerítőzése, majd ziccerbe kerülése volt remek (egyben kecsegtető) jelenet, kár, hogy ez a lövés is elhalt a kapusban. Ez a három egyenlítésre való alkalom sajnos nem maradt büntetlen a titánok részéről. Egy nagyon rosszul elvégzett szögletrúgás és hátsó bizonytalanságunk után a váci csatár bemutatta, hogy kell ellőni a ziccert a hosszú sarokba és vezetni 2-0 –ra. Gulyás Bálint egy indítás után ziccerbe került és bevezette a gólvonalra a labdát, kár hogy az egyébként jól ténykedő játékvezető szigorú volt velünk. Ekkor, úgy érzem, hogy lassan megtörtünk és a mérkőzés további részében nem is jött be túl sok dolog nekünk. Konkrétan semmi. A Titánok felszabadultan és néhol ügyesen játszottak. Majd a szünet előtt újabb ziccergólt lőttek, ezúttal becsúszva - megelőzve a hátsó sorunkat. Jobb felépítésű és gyorsabb játékosok alkották a vendég egyletet, sajnos ez a TF nagy és széles pályáján gólokban mutatkozott meg. Nekünk az elején nem is volt szerencsénk és ami minket illet, nem is működtünk jól. Talán ha sikerült volna betalálnunk még időben.., bizony sajnálhatjuk.

A második játékrészben mindkét csapat sokat cserélt, sajnos nálunk sérülés miatt is keverni kellett a kártyákat. A védelmet és a középpályát többször voltam kénytelen átrajzolni a kelleténél. Kapus poszton Bálint sem volt kicsattanó egészségben (térdfájdalom), de itt nem tudtam változtatni. Egy szöglet utáni közeli góllal növelték „későink” a különbséget, míg sajnos az ő portájuk talán egyszer volt veszélyben a 40 perc alatt amikor Gulya már bőven sérülten próbált rohamozni.

Sportszerűen megvártuk míg megérkeznek, szobroztunk a pályán, de végül nem termett túl sok babér nekünk a mai napon.  A főcím talán erre utal. A két csapat között azért nincs ekkora különbség, tavasszal igyekszünk majd bizonyítani.

Edző: Grőb Ákos