XI.Hunyadi M.út 56., Kelen pálya  - műfüves nagypálya, 30 néző

Az esélyesebb Hegyvidék kezdett támadni az elején, de fegyelmezett védekezésünk jól helytállt ezekben az időkben. Szőke Bálint - ezúttal csatárként! -  gyorsaságára alapozva terveztük meg csapatunk taktikáját. A két szélsőtől kifejezetten középpályára való visszalépést kértem, így gyakorlatilag 4-5-1 es alapfelállást alkalmaztunk. (Az összeállításban szereplő három csatáros jelölés azt jelzi, hogy a játékrendszerünk nem változott, csak a felállási forma. A  második félidőben szélsőink már inkább csatárként funkcionáltak.Szóval ezért) Már az öltözőben is éreztem, hogy mentálisan nagyon együtt van ma a társaság. Mindenki küzdött, hajtott. Biztos védekezésből próbáltunk gyors ellenakciókat vezetni, és jöttek is ezek a jelenetek. Lakatos Andris csapott le egy hazai hibára és került helyzetbe, mely után ütközött a hazaiak fürge kapusával. Szőke Bálint viharzott el a bal oldalon és szánta rá magát az ügyetlenebb lábbal való lövésre, nem is volt olyan rossz.. Egy későbbb látott jelenetben megint ő volt a főszereplő, ügyesen és gyorsan lefordult a tizenhatos vonalánál, de lövését megintcskak védte a kapus. Közben a láthatólag nagyon magabiztos Kajdy T. parádéját láthattuk, nevezett egy jól helyezett jobbsarkos lövést tenyerelt ki a sarokból. Egy két szöglet is jegyezzünk fel, mely belül bőven gólhelyzetet teremtett vagy teremthetett volna a Hegyvidék kapuja előtt. Mi, talán tanulva a Batta elleni meccsből, jobban koncentráltunk a hazaiak sarokrúgásainál és mindig el tudtuk terelni a labdát a veszélyes zónából. Szóval volt itt is, ott is lehetőség. Szám szerint talán nálunk volt több helyzet, de a mérkőzés képe, a labdabirtoklás és egyéb alapján igazságos első félidei eldöntetlen állás. A találkozó sportszerű volt a néha presztizzsé vált párharcok ellenére.

Régen volt rá példa, de szünetben semmit sem változtattam, senki nem ment se előrébb, se hátrébb. Dícsértem és kértem, hogy maradjon továbbra is ez a pozitív hozzáállás. 

A második játékrész is magában hordozta a gól lehetőségét. Mindkét csapat megnyerhette volna a játékot. Nálunk Lakatos Andris jobboldali elfutkározása volt remek, Zsila Bence küzdeni tudása szívet melengető és had említem a Bejczi Andris-Cseszo szélsővédő páros stabilitását és szemmel látható magabiztosságát. Minden képpen biztató, gyerekek! Floidl Boti is javított formáján. Hej, ha bátorsága ilyen ütemben nőne! A teljesség igénye nélkül mindenkivel elégedett voltam. Persze, hogy voltak hibák. De mentálisan nagyon együtt voltunk szombaton és ez mindig nagy nagy öröm.

A mérkőzés nem szűkölködött szép jelenetekben, Példaként a Hegyvidék oldaláról egy 25(?) méteres bomba csapódott a kapufán, remekűl eltalált lövés volt. Talán még mindig remeg a kapufa.. Volt aztán részükről egy hulló falevél, mely végül a felső léc lapjáról kerűlt a kapu mögé. Valahogy éreztem, hogy védelmünk stabil és Kajdy T. is biztos a dolgában. Ez segített a "melegebb" jelenetek átélésekor.

A mi oldalunk legszebb akciója bizton gólt érdemelt volna! Szekeres Fábi lépett ki remek ütemben, indította a tőle megszokott pontossággal Szőke kapitányt, aki továbbította a bal oldalon üresen érkező Zsila Bence elé a labdát, nevezett kapura is lőtte rögtön - melyet látványos kapusbravúr követett. A mindenit neki, nem semmi jelenet volt! Hamár a nemsemminél tartunk..! Az utolsó percben a tizenhatoson belülről emeltek kapura a XII.kerületiek, de a Tabáni Spari felett ügyelő angyalok ügyeltek arra, hogy a kapufáról még véletlenül se hulljon rossz helyre a labda. Konkrétan megállt a szívem egy pillanatra!

Szóval a dícséret hangján tudok csak beszélni a csapatomról. Opp. Csapatomról!!! Legutóbb ennyire a Corvinus elleni soroksári meccsen volt együtt a társaság.

Gratulálok a mérkőzéshez!

Edző: Grőb Ákos