U15(’94) bajnoki mérkőzés, BLSZ U15, 6.forduló – 2008.10.05. 10.00 óra                                                        I.Czakó u. 2-4. – füves nagypálya, 2x40 perc, 22 néző

Tabáni Spartacus – Rákosmenti Rojik     6-3 (4-1)                                                                                      G: Chorfi (4), Szőke, Atthes

Gulyás (5.5) – Zincenko (5.5), Mérei (5.5), Lakatos (5.5), Bejczi (6) – Kerekes (6) –                                                                            Floidl (5.5), Atthes (6.5), Szekeres (6) – Chorfi (8), Szőke (6.5)

cs: Zsila (5), Ungvárszki (5), Bea (6), Rigó (0)

És mondá Cseszo Marci, hogy Ákos még egy gól kell a legendás eredményhez! Igen, mondom, csak 6:2 ide és most akkor nekik kéne gólt szerezniük. Hát nem befúj a spori egy (félig) jogtalan tizenegyest? És imígyen alakulá a legendás eredmény.

A kötelező győzelem nevében készültünk a mérkőzésre. Emberemlékezet óta nem látott hadsereg ült a kispadon, kiegészülve a „kezes” Marcival. Oda sem fértem.. Csupán a sportorvosi nélkül lévő Sali szomorkodhatott, hisz gondok voltak a sportorvosi papírjával, így hiába öltözött szerelésbe, nem játszhatott.

Ismét négy középpályással és két csatárral álltunk fel, nem feladva és főleg nem véglegesen a sokáig használt 4-3-3-mas hadrendünket. Most ezt gyakoroljuk.

                Középpályán nem járattuk sokat a labdát, megpróbáltuk minél hamarább a csatárokhoz juttatni a labdát. Attila kitűnő kiugratására Szőke Bálint csapott le, majd a kikószáló kapus mellett ballal elpöckölte a labdát, majd korrigálva enyhén suta mozdulatát, ügyesen a hálóba helyezett. 1-0! Beindultunk. Nem sokkal később egy tizenhatos vonalánál felpattanó labda került Karim elé, aki teketóriázás és gondolkodás nélkül kilőtte a kapu bal sarkát! (2-0) Látványos, szép gólnak örvendhettünk ekkor. És a henger még nem állt meg. Megint Karim, most egy szólóval rukkolt ki – baloldalon betört a büntetőterületen belülre, majd a rövid sarokba helyezte el a harmadik találatunkat.3-0! És megint ő, megint egy egyéni alakítás – már ami a végét illeti – egy lefordulás és ballal az ötösről a léc alá püfölte a játékszert. Ez igen, magabiztos, fölényes négygólos vezetésünket élvezhettük ekkor. És hogy később egy kis üröm legyen, az örömben- védőink fején táncoló labda pont rossz helyre pattant és az ellenfél könyörtelenül kihasználta serdülő hibánkat, és ezzel szépített is rögtön. A félidő 4-1 es Tabán vezetéssel kezdődött és zárult. Szünetben lejött Botond a keze és Bejczi Andris a bokája miatt. (Előtte Fábián, aki –szintén kézsérülése miatt- két hetet lesz kénytelen kihagyni az edzésekről.)      

 A második félidőben kezdésként szép hátsó labdajáratás után elvesztettük a bogyót, majd közelről néztük, hogy a hórihorgas emberük átmegy rajtunk, majd ballal a kapunkba lő. 4-2.És éreztük, hogy kezdenek belelkesedni, de még mielőtt igazán gond lett volna rúgtunk egy szemfüles gólt. Egy rosszul elvégzett kirúgást követően Szőke blokkolt, majd az eléje ajándékként érkezett labdát Karim a jobb alsó sarokba belsőzte.(5-2) Attila első (újkori) gólja fejjel született, Karim pontos szögletét követően.(6-2) A második félidőben bizonytalanabb hátsó sorunk mögé belőtt labdára az ellenfél csapott le megint, és a kiérkező kapusunkon átbukdácsoló alakításáért büntetőt is kapott. távolról még akár hihető is lett

volna a szituáció, de amikor az ellenfél csatára (állítólag) elismeri, hogy semmi nem volt, az bosszantó. Főleg annak fényében, hogy a megadott 11-es (6-3) azt jelentette, hogy sorozatban a hatodik mérkőzésünkön ítélnek ellenünk büntetőt. Ez ebben a kategóriában világrekord. Minimum! Remélem ezt a sorozatot is meg tudjuk egyszer szakítani!

            Gratulálok a győzelemhez, a csapat annyit adott ki magából, amennyit a három pont megszerzése minimum megkövetelt! Legyen ez mindig így!