Mátyásföldi TC – Tabáni Spartacus 0-3 (0-0)
LA 2008.12.23. 16:43
U15(’94) bajnoki mérkőzés, BLSZ U15, 13.forduló - 2008.11.15. 10.30 óra XVI.Bökényföldi út 27., MLTC pálya – füves nagypálya, 2x40 perc, 25 néző
SZŐKE: FELZÁRKÓZÓBAN
Mátyásföldi TC – Tabáni Spartacus 0-3 (0-0) G: Szőke (3)
Gulyás (5.5) – Cseh-Szombathy (6), Mérei (6), Lakatos (6), Zincenko (6) – Kerekes (6), Szekeres (6.5), Tivadar (6) – Szőke (7), Chorfi (6), Zsila (5.5)*
cs: Salánki (6)
A tabellán mögöttünk helyet foglaló Mátyásföld volt a soros akadályunk. Útközben tudtuk meg, hogy 10:30 kor kezdődik a találkozó, holott nekünk 11 órát mondtak néhány hete. Azt, hogy a vendéglátók ügyintézője szövetségi képviselő, már meg sem említem.
Kértem a srácokat, hogy az első perctől fogva próbáljanak kezdeményezni, futballozni. Két perc elteltével már bőven vezethettünk volna, de Szőke megindulása és Cseszo lövése egyaránt a kapu mellett végezte. Fölényben játszottunk, ez nem vitás, mert technikailag képzettebbek vagyunk. De gól valahogy megint nem akart összejönni, pedig beszorítottuk őket, sokszor a saját tizenhatosukra. A büntetőterületen kívülről rálőtt labdáink nem voltak annyira erősek és pontosak hogy az gondot okozzon a hazai kapusnak, de közelről megint minden kimaradt. Karim betörése a széléről kapufával végződött, míg a másik oldalról leadott lövésébe pedig bravúrosan blokkolt bele az egyik védő. Szöglet utáni kavarodásból Mérei Levi jöhetett volna ki győztesen, ha egy tizedmásodperccel előbb „csőrözi” el a labdát. Nyomasztó volt a fölényünk, helyenként jól is játszottunk, csak éppen a gól hiányzott ugyebár.
A második félidőre csak annyit változtattam a csapaton, hogy a csatársort megkevertem, maradtak hárman, csak más-más oldalon – pozícióban. Maradtak nekünk a támadások, nekik pedig a védekezés, maximum nem olyan arányban, mint az első negyven percben. Egy alkalommal, az előrevágott labdát befutottak,a kimozduló Gulyás kapus mellett ellőtték mintegy 30 méterre a kaputól, de az szépen okosan mellément.
És 20 perccel a meccs vége előtt megtört az átok. Végre. Zincenko mesteri szögletét Szőke Bálint belsőzte közelről a hálóba, vezetünk! 1-0! Majd egy távoli szabadrúgás a hazaiaktól, kapufa – gólvonal – a kipattanót ráfejelik – fölé! Hűha, ez nem semmi volt, de nem lett volna igazságos. Ugyan úgy, mint csütörtökön, a vezető gól felszabadított minket és következtek a további találatok. Előbb Attila kaparta ki a gesztenyét Bálintnak, aki a kapufáról visszapattanó labdát „nyugizta” a hálóba (2-0), majd Karim gólpasszát fejezte be ugyanő góllal (3-0). Persze kétgólos előnynél is volt egy nagyon veszélyes távoli lövése az ellennek, Gulyás ezt üggyel-bajjal, de valahogy megoldotta, hogy ne legyen gól. A végére nagyon elfáradtunk, ki azért mert kifutotta magát, ki pedig a pálya nagysága miatt. A csütörtöki meccsünkhöz némileg hasonlatos forgatókönyvvel nyert a csapat, ami mindenhol (főleg idegenben) nagydolog, és mi behúztuk – gratulálok hozzá!
|