Vezette: Csák (7) /Nyekita, Ember/ a játékvezetés korrekt és színvonalas volt. Egy hiba azért akadt: a kezdő sípszó elhangzása után kellett levinni a pályáról az egyik oldalvonal mellett fennmaradt edzőkaput…
Máté (8) – Cseh-Szombathy (6), Pápai (7.5), Taksár (8), Lakatos (6) – Zincenko (6), Szabó (7) –
A nyár óta, mint tudjuk jelentős változásokon mentünk keresztül. Új játékosok érkeztek a kerethez, jelentősen erősítve az immáron U16-os a csapatot. Igen ám, de az erősítésekkel együtt a szint is emelkedett, BLSZ helyett MLSZ II. osztályú bajnokságban indulunk, így mindenki állapítsa meg maga az erősödés mivoltát. A nyári edzőtáborozás alatt némileg már formálódgatott a társaság, de az igazi vizsga a mérkőzések alkalmával jött el, vajon hogyan alkalmazkodnak egymáshoz a srácok.
Kettő-három M-T-K! -kiáltással nálunk is elkezdődött az idény. Stabil 4-2-3-1-es hadrendben és szép kék mezben sorakoztak fel fiaink a Ferencváros Népligeti centrumában. Hogy a nadrág és a sportszár milyen volt? Kérném ne legyünk rögtön elégedetlenek!
Nem indult rosszul a mérkőzés. Eleinte nálunk volt többet a labda, próbáltunk minél többet a Ferencváros térfelén tartózkodni és ez mindenképpen pozitív jel volt az elején. Aztán szépen lassan átvette a kezdeményezést a hazai csapat, többször volt náluk a játékszer, mint nálunk. A Fradi támadásaiban igazából nem éreztem az ötletet, a kreativitást. Mentek, mentek előre, amolyan kötelességtudóan. A mi újjáalakult védelmünk, pardon védekezésünk – meg becsülettel állta a sarat. Blokkolt, szerelt és próbált abból előrefele építkezni. A mérkőzés első helyzete Zsila Bence előtt adódott, aki egy kitünő indítással lépett meg a tizenhatos vonaláig, de onnan sajnos nem tudott olyan erővel kapura lőni, ami a kapusuknak gondot okozott volna. A Ferencvárosnak maximum helyzetecskéi, vagy lövőhelyzete akadt, ezek nem okozhattak gondot a Máté Norbert kapussal felálló MTK-s védelemnek. Nem úgy a 24. percben, amikor is egy FTC egyéni akciót követően több védőnkről is pont a hazai csatár elé pattant vissza a labda, a támadó köszönte szépen és az ötös sarkáról a baloldali kapufa mellé vágta a labdát! 1-0! Sajnos el kell ismerni, hogy több emberünk is intézkedhetett volna szerencsésebben. Az első félidőben a gól után sem nagyon változott a játék képe, mi stabilak voltunk, a Ferencváros meg támadásai ellenére kiismerhető.
A második 45 percben jobban ránk jött a Fradi. Több lövőhelyzete is akadt, de a célzás sose volt tökéletes. Máté kapusunknak ezzel együtt nagyon koncentrálnia kellett, egy alkalommal óriási ziccert védett ki parádés bravúrral. A félidő közepén Lakatos Andrisunk közbelépése büntetőt ért a játékvezető szemében, tegyük hozzá, teljes joggal. A tizenegyesrúgást a balra vetődő Máté Norbikapusunk ki sem ejtette, úgy védte ki. Azért ez nem semmi egy büntetőrúgásnál, MLSZ szinten. Aztán a Ferencváros szempontjából meg is bosszulta ez magát. Előbb Csepura Zsolt maradt le centiméterekkel egy beadásról, majd később Szabó Norbert vezette rá ígéretes szituációban a védőkre a labdát, de ez az akció (3:2-es szituáció) sem zárult góllal. Belenyúltam a csapatba, változtattam az összeállításon, de nem cserékkel, hanem a pályán levőkkel sakkoztam még egy kicsit.Az ekkor már középpályán játszó Taksár felment centerbe, Szabó N. a szélén, Chorfi meg visszament centerhalfba. Támadóbb szellemű lett a csapat. A 84. percben aztán robbantottunk. Taksár lépett ki a védők közül és tizenhat méterről egy lepattanós bombát eresztett meg a jobb sarok felé, amelyet a hazaiak kapusa már csak a hálóból tudott kiszedni! 1-1!
A hátralévő időben támadott a Ferencváros, egy alkalommal érthetetlen módon még helyzetbe is került, de ekkor már nem céloztak, nem célozhattak pontosan. Így maradt a számunkra értékes döntetlen. Gratulálok a csapatnak a hozzáállásához!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
