Gyönyörű havas táj, a budai dombok között meghúzódó Üröm volt hétvégén következő helyszínünk. Pár éve benne vagyok a labdarúgás vérkeringésében, de olyat még nem hallottam (most sikerült megérni is..), hogy olyan idő legyen, hogy a cserejátékosokat be kelljen küldeni az öltözőépületbe (értsd: konténer) az időjárás viszontagságai elől. Márpedig most ez történt. Orkán erejű szél – vidéken ugyebár eleve erősebb és csontig hatolóbb – és kifejezetten mínuszba hajló hőmérséklet. Kifejezetten kellemetlen élmény volt. A pályáról akkor még nem is szóltunk. Szóval jég és hófoltokkal tarkított, helyenként kiváló, sokhelyütt pedig kifejezetten veszélyes erdőszéliműfű. Egy dolgot nagyon betartottak játékosaim. Azt kértem a találkozó elején, hogy nagyon vigyázzunk testi épségünkre. Teljesítettük, jelentem tisztelettel, sőt sokszor túlzásba is vittük. De folytassuk pozitív dologgal. Bemutatkozott csapatunkban Varga Krisztián, akit szeretettel látnánk, de ki tudja, hogy a magyaros átigazolási herce-hurca végén hozzánk tud e kerülni. (Jákó Csaba és Balázs Balázs is hasonló cipőben jár.
A mérkőzés első félidejében a hazaiak voltak a szél által támogatott oldalon. 2-3 lövést be is fújt Máté Norbink kapujába, köszöntük szépen. Persze ezekhez el kellett találni a kaput, ez kétségtelen, és ezt a penzumot hazaiak teljesítették is. Most sajnos majdnem minden gól lett, ami csak a kaput eltalálta a szél segítségével. Norbi is kapott olyan köténygólt, amit majd talán 50 év múlva unokáinak is mesélni fog egy vörösbor mellett sajtot majszolgatva, immáron mosolyogva. Nekünk konkrétan két komoly helyzetünk akadt az ellenfél kapuja előtt (hol másutt?), de a gól nekünk nem jött össze. 5 különbséggel fordultunk, bevallom, erre azért nem számítottunk.
A második félidőben a „szerencsésebb” félpályán nekünk is volt számos lövőhelyzetünk, de sajnos kapufa (Szabó), mellé, kapus – volt itt minden, ami nem gól – jutott csak számunkra. Az ellenfél próbált kontrázni, és sajnos egyszer sikerült is egy gyors ellentámadásból gólt lőniük. Nekünk csak egy szöglet utáni gólvonalról bepötyögtetett gól jutott. Ez is olyan szél fújta találat volt.
Összegezve: Nyert a gyorsabb és jobb fizikumú ellenfél, de jegyezzük meg, hogy vendéglátóink a szerencsével sem álltak hadilábon, és akkor még finoman szólva sem estünk túlzásba. Felkészülési mérkőzésünket sajnos sem a talajviszonyokat (a műfű ellenére), sem pedig az időjárást alapul véve nem lehetett ideálisnak nevezni. Ennek ellenére lehetett látni, hogy gyorsaság és erő tekintetében lenne még mit bőven fejlődni. Pozitívumként az újjáalakuló csapatunk újabb közös meccsprogramját tudnám említeni, no meg az új és újabb játékosok bemutatkozását. Játékunk és eredményességünk nyílván lesz még jobb is, bár azzal mindenki tisztában van, hogy pokolian nehéz tavaszi idénynek nézünk elibe!!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
