U16(’94) bajnoki mérkőzés, MLSZ U17 II. osztály Közép „A” csoport, 16.forduló - 2010.03.06.  11.00 óra                                                                                                                                     XIV. Kövér L. u. - műfüves nagypálya, 2x45 perc, 30 néző 

EZÚTTAL MESSZE VOLT A BRAVÚR     

                                                                                                                                                                                              Vezette: Csibra Gábor (Oláh Brúnó László, Bánki György) /7/          

MTK Budapest - Ferencvárosi TC      6-0 (2-0)

G: -

Máté (7) – Zsila (4.5), Varga (4.5), Szabó (5), Lakatos (5) -  Fadgyas (5), Mérei (4) –

                  Novák (4), Balázs (5.5), Jákó (5) – Rigó (4)

cs:46. p. Zsila helyett Floidl (4)

Hiányzók: Gáspár (betegség), Chorfi (sérülés), Udrea (sérülés), Bea (egyéb)

Újra hazai pálya, per Kövér Lajos utca. Télen jelentős változásokon keresztülment csapatunk azt a Ferencvárost fogadta, akitől az ősszel (konkrétan nyáron) pontot rabolt annak Népligeti bázisán. Micsoda élmény, bravúr volt ez akkortájt, biztos mindenki emlékezik rá! Akkoriban még minket erősített példának okáért Csepura Zsolt, akit most zöld fehérben voltunk kénytelenek üdvözölni. Hát igen, ilyen az élet, egyszer velünk, másszor ellenünk. Volt itt másik ismerős is Horváth Ákos személyében, igaz ő még igazi Tabán színekben volt velünk 2007-ben egy fél idényen keresztül. Ami minket illet: Sajnos a betegség és sérülés sem került el bennünket, sőt Chorfi Karimnál igazából nem is tudjuk, hogy mikor fog teljesen felépülni. No lám és még egy változás! Az MTK 95-ös csapata tavasszal, játékosokkal segít bennünket (legalábbis ebben állapodtunk meg), ennek előhírnökeként Fadgyas Tamás került hozzánk, aki eredeti posztját illetően kapus, de most védekező középpályásként szolgálta egyesületét, illetve egyesületével egy évre fuzionáló klubot, szóval a Tabáni Spartacust.

Ebben a felállásban védelmünk még nyílván nem játszott, hisz például Zsila Bence előrébb szokott szerepelni, míg Varga Krisztiánt az átigazolási időszak utolsó perceiben (szó szerint) sikerült megszereznünk. A labdaszerző pozícióban egymás mellett a reaktivált, több hónapot kihagyó Mérei Levente és a 95-ös születésű Fadgyas Tamás szerepelt.  A középpályán az első 20 percben az egyébként csatár Novák Richárd volt a jobb oldalon, mellette a két további friss igazolásom Balázs és Jákó, akik azért kreatívabb játékosok a csapat átlagához képest.

Fradi fölénnyel indultunk, de nagyjából erre is számítottunk ugyebár.

 Mégis csak ennek az erős bajnokságnak a hatodik helyezettjei, mi pedig nagyjából olyan helyzetben vagyunk, mint a Debrecen a Bajnokok Ligájában, azzal a különbséggel, hogy mi már szereztünk pár pontot.

Tartottuk magunkat tulajdonképpen nem is lehetett más választásunk. Az első húsz percben igazán nagy helyzetet nem is tudott kidolgozni nagynevű ellenfelünk. Volt egy tizenegyes gyanús eset, de a játékvezető nem dőlt be a Ferencváros könnyű gólszerzési próbálkozásának, így továbbot intett. A 24. percben aztán a jobb oldalon az alapvonal közelében cselezgető zöld-fehér játékos elakadt valakiben, és megkapták a hőn áhított büntetőt. Máté Norbi parádés mozdulattal – jobbra vetődve – kivédte, de a hasáról a mezőnybe visszaguruló labdára bosszantó módon ferencvárosi játékos érkezett, és értékesítette a helyzetet, vezet a Fradi!

Az őszi mérkőzésen Máté Norbi 1-0-ás FTC vezetésnél is tizenegyest hárított, igaz, ott nem volt kipattanó. Akkor ugye rendkívül fontos védés volt, hisz Taksár Tamás (azóta REAC) góljával egyenlítettünk a végén!

A következő 10 percben ferencvárosi helyzetek, melynek eredményeképpen a 34. percben megszületett a második vendégtalálat is. Az első félidőben jószerivel csak a védekezés jutott nekünk, nem nagyon tudtuk megtartani a labdát a sokkal erősebb riválisunkkal szemben.

A második félidőben kicsit változtattunk az összeállításon, bevetettem egyetlen cserejátékosomat.

Máté- Varga, Szabó, Mérei, Lakatos – Fadgyas, Jákó – Rigó, Balázs, Floidl – Novák

A játék képe azonban nem változott, hiszen varázsolni azért mégsem tudunk. Általában a második játékrészekre (annak is a második felére inkább) jellemző, hogy a kisebb csapat elfárad és a nagyobb játékerőt képviselő ellenfélnél kijön a tudás. Ez itt is bekövetkezett, hisz a 66. perc (0-3) után hiába minden, átgyalogoltak rajtunk. Támadásban a végig apait-anyait beleadó (mindenki számára példát mutató) Balázs Balázsnak volt kecsegtető középtávoli lövése, a végén pedig Novák tizenhatoson belüli akcióját állították meg (tévesen) a játékvezetők, mert állítólag a játékteret elhagyta a labda.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy nem történt meglepetés, tartottuk magunkat egy ideig, de a nagyobb tudás előtt meg kellett hajolnunk. Máté Norbi remek napot fogott ki, bravúrt is láttunk tőle és itt jegyezzük meg rögtön, hogy ő az új csapatkapitánya a garnitúrának. Dicsérhető még a középpályás B.B mentalitása, hozzáállása, tőle azt várom a jövőben, hogy pályán és pályán kívül is vezére legyen a társaságnak, mégha újonnan érkezett játékosról is van szó!  Az nyilvánvaló, hogy szűkös keretünk két meghatározó játékos hiányát semmiképpen nem bírja el, de ezt kifogásként nem használhatjuk, mindenkinek tennie kell szépen a saját maga dolgát! Edzésre járni, hajtani a mérkőzésen,lám, mily egyszerű is ez az egész....!